Enyhe téli hétvége. Pénteken megérkezett Bianka+Ádám: nagy volt az öröm, Tünde a leglelkesebb, állandóan Biankán csüng, de ettől még Emesével alszik, és simán eljön velem, ha valamit külön csinálunk. De Bors és Csongor is lelkesen készített reggelit+ebédet+vacsorát Biankának, és akkor már persze Ádámnak is. Emellett ez volt az első hétvége azóta, hogy megvettük az Xboxot, és Bors (némi segítséggel Ádámtól) lelkesen összerakta, és egy csomó ideig várt, amíg minden letöltődött. Aztán autóversenyeztek, elég értelmesen elosztva, hogy mikor ki játszik.
Szombaton délelőtt tájfutni mentünk, Emese elment busszal előre, mert ő szervező volt, így megint én vezettem, szerencsére a helyszín közel volt az uszodához, szóval majdnem úgy kellett mennem, mintha usziba mennénk. Mindenki lelkesen futott, jó fárasztó volt, aztán még fociztunk is: főleg Bors+Csongor+Ádám+én, beállt egy lelkes angol kisfiú, illetve kicsit Bianka és Hanga is. Aztán haza, Emese még maradt szervezni és futni. Délután társasoztunk, Biankáék miatt Hanga is lejött játszani.
Vasárnap Londonba mentünk, nem volt vonat, úgyhogy autóval majd metróval. Először megnéztük a Tate Modern múzeumot, ami ingyenes, és még sohasem voltunk benne, itt én Tünde+Csongorral voltam, a legjobban az ajándékbolt tetszett nekik. Aztán tovább a Temze déli partján, csináltunk sok fényképet, és ettünk fish-and-chipset. És most először Tünde sem McDonaldsba akart menni, hanem ő is halat evett. A végén Csongor megszavaztatta, hogy lehessen fagyit enni (januárban?), úgyhogy ettünk - mondjuk olyan hű-de-hideg nem volt. Aztán haza, metró helyett busszal mentünk, ami lassabb, cserébe emeletes, és egy idő után elfoglaltuk az első sort, ami a legjobb. Otthon Bianka fürdette meg Tündét a régi szép idők emlékére, amikor Bianka volt a fürdető-manó. (Nem mintha valaha is leléptünk volna Emesével kettesben az éjszakába az egész gyerekhadat Biankára hagyva, de ettől még én örülök, hogy ilyen lelkesek a gyerekeim Bianka iránt.)