Hideg, napsütéses hétvége. Szombat reggel jött a Mikulás, mindenki szépen kikészítette a tavaly vásárolt óriás zokniját vagy zsákját, amire szépen ráírta a nevét (Bors egyszerűen egy óriás ikeás szatyrot rakott ki). Nem titok, hogy a Mikulás én vagyok, nem könnyű nekik ajándékot szerezni, mert mindenük megvan, és már csak nagy és drága dolgokra vágynak a távoli jövőben. A jelenben viszont kaptak fürdőkádban világító kisállatkákat, fürdőbombákat, új törülközőket (úgyis kellett), meg tetoválós matricát. Hanga meg is jegyezte, hogy ezek elég kisgyerekes ajándékok. Emellett Csongor megkapta a programozható Lego Boostját, amit karácsonyra kért, azzal, hogy döntse el, mikor legyen karácsony - némi töprengés után most lett, össze is rakta szépen.
Emellett szombat délelőtt tájfutni mentünk, Tünde mindig Emesével szeret futni, így ők együtt mentek, mindenki más külön, aztán Emese kiment egyedül is. Utána Csongor nagyon el akart menni az iskolájukban lévő karácsonyi vásárra (Frost Fair), Emese ment vele, és végül Bors is. Közben mi otthon fűztünk, én paradicsomos tésztát (Tünde kedvence), Hanga pedig lángost (egyedül). Aztán főleg a Mikulás ajándékokkal törődtek, Csongor lelkesen legózott, Bors is (a saját programozható legójával), Tündével pedig fürdőbombákat gyártottunk.
Vasárnap Tünde úszni szeretett volna menni, Emese ment vele, aztán Hanga vásárolni akart menni a barátnőinek karácsonyi ajándékokat, megint Emese ment vele, közben én otthon törődtem mindenki mással. Aztán kimentem sétálni és naplementét nézni, majdnem jött velem Bors+Csongor, de végül kimentek a trambulinba focizni (!). Végül egy csomót kreatívkodtunk, és csináltam ajándékot a céges karácsonyra, Csongor+Bors+Tünde pedig mindenkinek. A kreatívkodásról alig lehet őket lebeszélni, alig várták, hogy befejezzék a házi feladatot, és este is alig akarták abbahagyni.
