Nagyon meleg nyári hétvége. Továbbra is rekord-hőség van Londonban, ami azért még mindig enyhébb, mint egy átlagos magyar nyár, de a póló+rövidnadrág mellé a napsapka kötelező, és esőt már 4 hónapja nem láttam. Szombaton el akartam menni megnezni Bors iskoláját (ott is volt nyári gyereknap), de közben helyt adtak Emese fellebbezésének, és Bors szeptembertől a sokkal közelebbi Wheatcroft-ba fog járni, így sok értelme nem lett volna most megnézni a Hollybush-t. Szóval inkább bementünk Londonba, délután úgyis színházba ment Bianka+Hanga+Bors, elküldtem őket megnézni a School of Rock-ot. Előtte még korán reggel elmentem futni, először egyedül, aztán jött velem Bianka+Bors+Csongor is, nagyon lelkesek voltak, de szegény Csongor volt a leglassabb, ez nem tetszett neki, és el is fáradt. Sokat biztattuk. Utána mentünk Londonba, jött Hanga+Tünde is, Emesét otthon hagytuk pihenni és ügyeket intézni. A vonaton kiderült, hogy Bianka nem hozta el a színházjegyeketet (és én sem), hazament értuk, közben mi Broxbourne-ban sétáltunk, vettünk reggelit (én fini kacsás szendvicset ettem), és megnéztük az itteni csónak- és vízibicikli-kölcsönzőt, mert Tünde régóta vízibiciklizni szeretne. De most nem vízibicikliztünk, mert öten nem fértünk volna be, hanem mentünk Londonba. Elsőnek megnéztük a Tower Bridge felnyitását, aztán séta, utána Hamleys, ami London legnagyobb játékboltja, 7 szintes. Utána Bianka+Hanga+Bors mentek a színházba, én+Csongor+Tünde pedig az Arcelormittal Orbit-hoz, ahol két hete is voltunk, mert ott nagy hattyúkon lehet vízibiciklizni. Csongor nem volt lelkes, Tünde nagyon, de azért jól elvoltunk. Sajnos csak elég kicsi helyen lehetett menni a vízibiciklivel. UtánaCsongor+Tünde már elég fáradt volt, úgyhogy megszavazták, hogy hazamenjünk, de egy kis vezető-nélküli vonatozás (DLR) még belefért, nagyon tetszett nekik. Este hazaért Emese is (a nagyon nagy tescoban volt busszal), és Bianka+Hanga+Bors is a színházból, Biankának+Borsnak tetszett az előadás, Hangának nem olyan nagyon.
Vasárnap a tengerhez mentünk, ami 3 óra vonattal, több átszállással, de mindenki nagyon lelkes volt, úgyhogy megszavazták. Korán indultunk, én előző éjszaka még kiballagtam a közeli tescoba (éjfélig nyitva van, éljen!), és vettem mindenféle ennivalókat az útra, úgyhogy a hosszú vonatút alatt reggeliztünk (most éreztem először, hogy hű, de fini kaják vannak itt). Az állomástól (Southend Victoria) kb 10 perc sétára van a tenger, siralyok, napsütés, sok ember. Emese javaslatára kerestünk egy homokos-köves partot, és letáboroztunk. Kicsit bementūnk a vízbe, volt két vödrünk és ásónk, sok cseresznyénk, jól elvoltunk. Utána sétáltunk, megnéztünk egy kicsi vidámparkot, és kisétáltunk a világ leghosszabb mólójára (2km!, vonat is megy rajta), még vissza. Közben sajnos vagy ellopták, vagy kiesett Bors mobilja (nem örültem, hogy elhozza, de ilyesmi előfordul, ennél nagyobb bajunk ne legyen, majd veszünk neki másikat). Utána haza. A vonaton igyekszünk Emesével mindenkit meggyőzni, hogy ne telefonozzon, jó eredményeink vannak, Hanga imád szópókerezni (és mindig Borssal van párban), Bors fejtett angol keresztrejtvényt, Csongor+Tündének pedig Emese vett gyerekrejtvény-füzetet. Este senkit nem kellett ringatni.
